Antigravitáció - tömeg-gépezetek (UFO meghajtás)

Kérdés:

A legfontosabb kérdésemmel szeretném kezdeni. Fedezhetjük-e valaha az antigravitációt? Ha létezik ilyen dolog, az ufók használják?

Kryon válasza:

Az antigravitáció elnevezést meglehetősen félrevezetőnek tartom. Teljes egészében át kell formálnotok a gondolkodásotokat erről a jelenségről, mielőtt megpróbálnátok megérteni a működését. A gravitáció a tömeg és az idő jellemzőinek abszolút terméke, melyek közül az egyik átalakuláson mehet keresztül.

Amit a következőkben megvilágítani próbálok előttetek, az egyáltalán nem számít újdonságnak, a ti bolygótokon azonban egyelőre még nem fejlődött ki. Már megfigyelés alá vettétek, de az időzítés szükségessége miatt a világegyetem nem engedte, hogy kiformálódjon. Semmiféle egyetemes létező nem gördített akadályt elé, de az „időzítés” alatt azt értem, hogy a felfedezéséhez szükséges technológia még nem állt készen .., így jobbára semmi sem történt, amikor felfedezték. Nem árt, ha tisztában vagytok vele: fizikai elméleteitek tekintélyes hányada helyesnek mondható. Nagyszerű munkát végeztetek a benneteket körülvevő közönséges tárgyak fizikai megfigyelése valamint leírása terén. A matematikátok is helyes irányvonalat követ és a tömeg viselkedését illető elvárásaitok is helytállóak. Ennek ellenére érdekes, ám érthető feltevéseket gyártotok mindenféle tömeggel kapcsolatban. Már tudjátok, hogy a gravitációt a tömeg egy jellemzőjének tekinthetjük és mindenkor jelenvaló. Vajon mi hiányzik még ahhoz, hogy megértsétek, a gravitáció egyúttal az idő függvénye is (olyan valami, amit nem egykönnyen érthettek meg vagy változtathattok rajta) és hogy a gravitáció egész kérdésköre, a tömeg és az idő lényegében nem tekinthető lineárisnak.

Egyelőre csak a tömeg/gravitáció kérdését vegyük szemügyre. Az univerzum határain belül megjelenő, nagy tömeggel és gravitációval, ám kis fizikai mérettel rendelkező testeket vetettetek vizsgálat alá. Ez arra enged következtetni, hogy a tömeg képletében a sűrűség is igen fontos szerepet játszik. A tömeg sűrűsödéséről alkotott elméleteiteket azonban nem tekinthetjük teljes egészében helytállónak.

Meg tudjátok mérni, egy adott test miként mozog az űrben és ezáltal képesek vagytok megbecsülni a tömegét. Ha a méretét ismeritek, akkor azt is kitalálhatjátok, milyen anyagok alkotják... gáz, kőzet, jég vagy pára, stb., mivel kiszámítjátok a sűrűséget, vagyis a tulajdonképpeni mért tömeg kulcsát. Az univerzum túlnyomó részét olyan elemek alkotják, melyek egyszerű méret/sűrűség arányt mutatnak, s le kell szögeznünk, egy tárgy tömegének és sűrűségének bizonyítéka abban rejlik, ahogy más tárgyakhoz viszonyítva mozog.

Akkor zavarodtok össze teljesen, amikor olyan tárgyakkal találkoztok, melyek mozgása nem ezt a bizonyos törvényt követi. Ne feledjétek: megfigyeléseitek kizárólag a saját időkeretetekre korlátozódnak. Más szóval, minthogy a gravitációs értékek a tömeg és az idő függvényei, azok pedig – mint azt már említettem – nem lineáris természetűek, pusztán a saját időkeretetekre vonatkozó értékeket lehettek képesek kiszámítani. Ha ebből a keretből ki tudnátok lépni, a gravitációs tényezők egy egészen más oldalával találnátok magatokat szemben. Képzeljétek csak el, hogy egyikőtök 30 évet töltött el egy lakatlan szigeten a földi egyenlítő tájékán. Tudósként, kizárólag a megfigyelés eszközét alkalmazva, a lehetőségek maximális kihasználásával tanulmányozta a víz tulajdonságait, mígnem úgy találta, hogy már tökéletesen megértette jellemzőit. Teljesen körülveszi, nagyobb mennyiségben van jelen, mint amennyit egyáltalán el tud képzelni, mindenütt ott találja ... megfigyelte hogyan mozog, mi módon töri meg a fényt, miként ömlik apróbb patakokba és megmérte a súlyát, amit szállításkor nyom. Fizikai bizonyossággá vált a számára. Hirtelen egy repülőgép tűnik fel és elrepíti az Északi Sarkra,  ahol megdöbbenve fedezi fel a víznek egy új tulajdonságát... a nagy hidegben a víz megszilárdul! Képzeljétek csak el ... szilárd víz! Micsoda koncepció! Ő maga soha nem volt képes előidézni ezt az állapotot, mivel a szigeten nem tudta megteremteni a víz megszilárdulásához szükséges feltételeket. Azt hitte, mindent tud a vízről, noha valójában ez korántsem így volt. A tömeggel és idővel kapcsolatos megfigyeléseitek hasonlóképpen az idő-szigetetek korlátai közé vannak szorítva.

Közületek már sokan felismerték, hogy a mágnesesség és az elektromosság központi szerepet játszik a tömeg valódi tulajdonságainak meghatározásában, s arra is ráébredtetek, hogy a mágneses változók, melyek meghatározzák a tömegszorzatot, gyakran rendkívül kicsiny részecskék között fejtik ki hatásukat ... ily módon meghatározva egy adott tárgy sűrűségét valamint időkeretét. Miután bizonyos távolságból a látszólag kis méretű, nagy sűrűségű és roppant tömegű (nagy tömeg/erős gravitáció) dolgokat is képesek vagytok észlelni, felmerült-e már bennetek a kérdés, vajon mi lehet ennek az ellenkezője? Arra utalok, hogy a ti ún. antigravitációtok az valójában nem más, mint kutatás valami olyasmi után, amely megteremtené az általam „tömeg nélkülinek” nevezett állapothoz szükséges feltételeket. Voltaképpen az elemi részecskék mechanizmusa az, ami meghatározza egy test tömegének jellemzőit s ezáltal természetesen a testet körülvevő gravitációt és időkeretet is. El tudtok-e képzelni egy olyan testet, melynek a méretétől függetlenül nulla a sűrűsége? A világegyetemben alig létezik ilyen állapot, de mesterségesen előidézhető pusztán azáltal, hogy felhasználjuk az adott test aktuális tömegét meghatározó sűrűségi mechanizmusokat.

A ti tudományos képleteitek ezt valóban nem teszik lehetővé; még a legnagyszerűbb teóriáitok sem igazán állják meg a helyüket a tömeg nélküli testekkel szemben. Helyesen felismert törvényeitek alapján ki tudjátok következtetni, hogy a tömeg nélküli tárgy energiája zéró lenne. Mivel számításaitok szerint a tömeg x a fénysebesség négyzete = egy elszigetelt rendszer energiája (E = mc2), úgy a számítás a tömeg nélküli test esetében zéró energiát eredményez. El tudjátok képzelni, hogyan viselkedne egy negatív tömegű anyag? Milyen fogalmatok lehet a negatív energiáról?

Jóllehet nem a tudomány tárgykörébe tartozik, de talán érdekel benneteket, miként reagál a fény a tömeg nélküli anyagra. Azt már felismertétek, az erős gravitáció pályájának megváltoztatására kényszeríti a fényt. Mit gondoltok, vajon hogyan hat az adott tárgy körül a fényre a tömeg, az energia és a gravitáció teljes hiánya? Lehet rajta gondolkozni. Elmélkedjetek el a negatív tömeg, negatív energia és a fordítva ható gravitáció kérdéséről. A mágneses erővonalakkal kapcsolatos kísérleteitek nagy sikereket hoznak majd számotokra az anyag tömegének megváltoztatására irányuló kutatásaitokban. Ez a módszer vezet az elemi részecskék poláris viselkedésének ideiglenes átalakításához... ami sűrűségbe, annak hiányába vagy ellentétébe (negatív sűrűségbe) fordul. A mennyiség, a forma és más, a kutatási munkát befolyásoló paraméterek kizárólag tőletek függenek. Ám óvatosnak kell lennetek, ha felfedezitek, miként tudjátok ezeket a dolgokat megváltoztatni, mivel „melléktermékként” egy kisebb időeltolódás is létrejöhet, mely fizikai szempontból veszélyt jelenthet rátok nézve, amíg tökéletesen tisztában nem lesztek azzal, hogy a testek miként viselkednek a megváltozott időkereten belül.

Noha jól tudjátok, egy ilyen működési rendszernek körkörösnek kell lennie, ne próbáljatok semmilyen következtetést levonni a kölcsönhatásban részt vevő mágneses és elektromos mezők formájával, vagy azzal kapcsolatban, hogy milyen közvetítő közeg szükséges a polaritás-tulajdonságok továbbításához egy ilyen rendszerben. Arról sem szabad megfeledkeznetek, hogy gáznemű anyagok és a folyékony fémek is hatékonyan felhasználhatók a töltés továbbítására. Bár ebben a kontextusban rejtélyesnek tűnhet, ne lepődjetek meg, ha ráébredtek, a nyomás alatt álló víz is fontos szerepet játszik ebben a bizonyos rendszerben.

Némi iróniával mondom el, hogy ezt az anyagtalan állapotot egy nagy tudósnak sikerült előidéznie egyszerűnek mondható laboratóriumában, méghozzá a ti kultúrátokban, az amerikai kontinensen, nem is olyan régen. Ha el tudnátok látogatni a laboratóriumba észrevennétek a lyukakat a plafonban és a foltos üveggel borított világos kaput, ahol az anyagtalan tárgyak szó szerint felemelkedtek és vadul röpködtek össze-vissza. Ha 50 évvel később született volna, akkor kétségkívül irányítani is tudta volna a kísérlet folyamatát. Sajnálatos módon nem rendelkezett azokkal a precíziós észközökkel, melyekkel ti már képesek volnátok irányítani és uralni egy efféle kísérletet. Hatalmas szenvedély fűtötte, hogy megértse ezt a jelenséget, de mivel nem volt képes kontrollálni és csupán szórványosan sikerült előidéznie, soha nem tudta másoknak működés közben bemutatni a folyamatot. Későbbi éveiben kudarca rendkívül nyomasztóan hatott rá, mivel egy igazi, nagyszerű, "háromdimenziós" tudós elmével rendelkezett... ám egy olyan testben, mely nem volt képes elég hosszú ideig várakozni az eszközökre, melyek végül megvalósíthatták volna rendkívül kreatív elképzeléseit.

Ez a tömeg nélküli állapot azonban nem jelent teljesen új koncepciót a számotokra és továbbra is széles körben elismerik, mint életképes elképzelést, működtetni azonban még mindig nem tudjátok. Talán ez az üzenet hat majd ösztönzőleg arra az emberre, aki „felfedezni” hivatott a megoldást...

Az ufókkal kapcsolatos kérdésedet ugyancsak elmésnek találom. Az ufók a fent ismertetett rendszer egyes elemeit használják arra, hogy a ti gravitációtok keretein belül közlekedjenek. Már tettem utalást arra, hogy tulajdonképpen mi is történik egy tömeg nélküli test hatáskörén belül, ám meg kell értenetek, egy valóban tömeg nélküli tárgy nem engedelmeskedhet a ti időkeretetek és fizikátok törvényeinek. Hirtelen indulások és megállások, soha nem látott gyorsaság és a hihetetlen irányváltoztatások mind-mind részei a tömeg nélküli anyag világának, mivel önmaga teremti meg a saját energiahatásait mindenre, ami csak körülveszi. Azzal is tisztában kell lennetek, hogy amint az imént említettem, a tömeg nélküli test időbeli vonatkozásai különböznek az általatok ismert időkerettől, ennélfogva úgy tűnik, mintha valamelyest lassabban mozognátok, mint az adott tömeg nélküli test. Kölcsönhatása a környező hagyományos tömegmolekulákra szintén előre kiszámítható paramétert jelent. A rendkívül enyhe időeltolódás miatt hajlamos a vele közvetlen kapcsolatba kerülő atomokon belül megváltoztatni az elektronok számát. Ez egy olyan jelenség, amely alapján azonosítható a tömeg nélküli anyag, még akkor is, ha nem látszik.

A valódi, 100%-osan tömeg nélküli testre semmiféle hatást nem gyakorol a gravitációs mezőtök, s még azok a gépek is igen nagy manőverezési képességgel rendelkeznek, melyek a Földet időnként meglátogató utazókat hivatottak szállítani. Ebből következik, hogy a tömegjellemzők könnyedén változtathatók ... és fókuszálhatók. Mi történne ha a negatív tömeget (mely nincs szinkronban a ti idő-keretetekkel) fókuszálnátok a hagyományos tömeggel szemben? A válasz: taszítás. Ezt eredményezi a negatív tömeg fókuszálása a Föld közönséges tömegével szemben. így most már van arra utaló jel, hogy a tömegjellemzők tulajdonképpen összhangba hozhatók; és több „tömeg-gépezet”  révén egy összekapcsolt tárgyakból álló rendszer többoldalúvá tehető vagy egyidejűleg többféle jellemzővel rendelkezhet. A kötött rendszer bizonyos oldalai, meghatározott tömegjellemzőket, míg azok alsó vagy felső része vagy más oldalai egymástól eltérőeket mutatnak... méghozzá olyanokat, melyek nem léteznek természetes formájukban az univerzumban.

Egy jellemzőt vagy rendszer-oldalt nem pusztán negatív tömeg alkothat (taszítva a közönséges tömeget), hanem egyik oldal lehet közönséges tömeg is, ami nehezebb, mint a másik oldal. Finom koordináció segítségével ez a rendszer minden síkon lehetővé teszi a pontosan ellenőrzött mozgást. Ez most már elég magyarázattal szolgál az ufómegfigyelések körüli mágneses anomáliákra, valamint azokra a hangjelenségekre, melyeket a rádióvételben okoznak. Azok a hangok voltaképpen nem is hangok, mindössze tömeg-gépezetek állandó finom sűrűségi hangolásának eredményei. A felhasznált mágnesesség kölcsönhatásba lép a rádióadásaitokkal, melyek alapjában véve maguk is mágneses hullámok. Minden tömeg-gépezet szabályoz egy kis, fókuszált tömeg-lemezt. Gyakran előfordul, hogy egy jármű rendszereit „összekapcsolják” egyetlen vezérlő rendszerben, így több gépezet működhet együtt. Ez egy célravezető módszer arra, hogy különböző rendszerek tömeg-gépezetei között meggátolják azokat a kölcsönhatásokat, amelyeket a Föld gravitációjával szemben mutatnak. Itt nem pusztán egy hatékony, hanem egyszerűen nélkülözhetetlen eljárásról van szó.

Annak érdekében, hogy a rendszer működjön, a gépezetek kezelőjének teljesen át kell látnia azon testek közönséges tömegjellemzőit, melyeket húz-von, mert a gravitáció törvényei állandóak maradnak az adott időkereten belül, s mindössze a jármű-lemezek tömegének sűrűsége valamint polaritása megy keresztül változáson. A Föld gravitációs anomáliái nagy rombolást képesek okozni egy efféle rendszerben, ezért is esik meg néha, hogy a bolygó felett összeütköznek ezek a járművek. Léteznek ismert és ismeretlen anomáliák bolygótok gravitációs állandóiban. Higgyétek el, a legtöbbjük már gondosan fel van térképezve azon entitások a hajónaplóiban, akik rendszeresen a Földre látogatnak. Olyanok ezek, mint a nyugodt kikötőben a felszín alatt megbúvó sziklák... egy fából készült, földi hajó számára veszélyt jelentenek.

A technikai haladások nagy része – már ami ezt a területet illeti – arra fog irányulni, hogy rendkívül magas és rendkívül alacsony sűrűségű jellemzőket társítsunk minél kisebb anyagmennyiséghez, ekként csökkentve a munkát végző apparátus méretét. Minél többet tudtok meg az atomok szerkezetéről, ez annál világosabbá válik majd számotokra és az elemi részecskék viselkedésének megértése lesz az, ami mindehhez a kulcsot szolgáltatja. Meglehet, a kutatásnak a legapróbb részecskéknél kellene kezdődnie, s annak megismerésével, hogy miként reagálnak az atomok egymásra adott elektromos hatások között. Az atommag és a körülötte keringő részecskék közötti távolság egészen kismérvű változása is nagy különbséget jelenthet a tömeg sűrűsége szempontjából. Találjátok meg a választ arra, hogy miért olyan nagy a távolság az atommag és a körülötte keringő részecskék között. Vajon hogyan változtathatnátok meg? Nagyon fontos! Óvjátok magatokat a kísérleteitek közben! Egyetlen működő tömeg-gépezet is elég, hogy elpusztítsa a biológiai szervezeteteket. Amikor végül felfedezitek, miképpen kell ezt rendszert használni, egyúttal gondoskodnotok kell önmagatok védelméről, ha utazni kívántok a rendszeren belül. A védelem nélkülözhetetlen! Az első kísérletek során használjatok összetört kristályt szigetelőanyag gyanánt. Rövid idő alatt felfedezitek majd ezen anyag tulajdonságait és a többi már úgyis kézenfekvő lesz.

A teljes mesterlét ott van minden egyes Emberi Lényben és ti ezt most elkezdtétek aktiválni.
Kryon Mester